AC vagy DC töltés: mi a különbség, és melyik kíméli az akkumulátort?

Aki elektromos autóra vált, hamar találkozik két rövidítéssel: AC és DC. Az egyik a garázsban lévő fali töltőn szerepel, a másik az autópálya melletti gyorstöltő oszlopon – és a kettő között nem csak a sebesség a különbség. Ebben a cikkben közérthetően elmagyarázzuk, mi történik töltés közben az autóban, mikor melyiket érdemes használni, mennyibe kerülnek, és megválaszoljuk a leggyakoribb kérdést is: melyik árt az akkumulátornak, és melyik nem.

AC töltés: az autó fedélzeti töltője dolgozik

A hálózatból váltakozó áram (AC) jön – ez van a konnektorban, a CEE aljzatban és a fali töltőben is. Az akkumulátor viszont csak egyenáramot (DC) tud tárolni, ezért valahol át kell alakítani. AC töltésnél ez az átalakítás az autóban történik: a fedélzeti töltő (on-board charger) végzi. A fali töltő valójában egy okos, biztonságos kapcsoló, amely a megfelelő áramerősséget engedi az autóba, kommunikál vele és védi a hálózatot – az átalakítás nem benne zajlik.

Ebből következik az AC töltés korlátja is: a fedélzeti töltő mérete adott, és a legtöbb autóban 11 kW-os, néhány modellben 7,4 vagy 22 kW-os. Hiába állna rendelkezésre több, az autó nem fogad többet. Egy 60 kWh-s akkumulátor 11 kW-tal nagyjából 6 óra alatt töltődik fel nulláról teljesre, ami egy éjszakára pontosan elég. Erről részletesen írtunk a töltési időkről szóló cikkünkben.

AC töltésre valók a fali töltők (7,4–22 kW), a hordozható töltők (3,7–22 kW, CEE vagy Schuko dugóval) és a nyilvános AC oszlopok is, amelyekhez saját Type 2 kábel kell.

DC töltés: az átalakítás a töltőoszlopban történik

A DC gyorstöltőnél az átalakító nem az autóban, hanem az oszlopban van – ezért ilyen nagyok és nehezek ezek a berendezések. A töltő közvetlenül egyenáramot ad az akkumulátornak, megkerülve a fedélzeti töltőt, így a teljesítményt már nem az autó 11 kW-os egysége, hanem az akkumulátor tűrőképessége és az oszlop szabja meg. A gyakorlatban 20 kW-tól 350 kW-ig terjed a skála: a kisebb, 20–40 kW-os DC töltők üzletek, éttermek és céges telephelyek parkolóiba valók, a 60–240 kW-os egységek pedig a nyilvános gyorstöltő-hálózatok és az autópályák mellett dolgoznak.

DC töltésnél a csatlakozó is más: Európában a CCS2 a szabvány, amely a Type 2 dugó alatt két vastag egyenáramú érintkezőt kap. A kábel mindig az oszlophoz tartozik, saját kábelt nem kell vinni.

A töltési görbe: miért lassul le 80% felett?

A DC gyorstöltő nem tartja végig a csúcsteljesítményt. Alacsony töltöttségnél az akkumulátor sok energiát tud fogadni, 50–60% felett az autó fokozatosan visszaveszi a teljesítményt, 80% felett pedig már csak a névleges érték töredékével tölt. Ezért mondja minden tapasztalt EV-s, hogy gyorstöltőn 10-ről 80%-ra érdemes tölteni, az utolsó 20%-ot pedig otthon vagy a célállomáson, AC-ről. Egy 150 kW-os oszlopon a 10→80% jellemzően 25–40 perc, a 80→100% viszont ugyanennyi ideig tarthat.

Mennyibe kerül? Otthoni AC és nyilvános DC összehasonlítása

A legnagyobb különbség nem is a sebességben, hanem az árban van. Otthon a lakossági tarifával töltesz: a rezsicsökkentett áram körülbelül 36 Ft/kWh, a fölötte fogyasztott piaci áram 70 Ft/kWh körül van. Egy 60 kWh-s akkumulátor feltöltése így 2 200–4 200 Ft, azaz 100 km 400–800 Ft-ból kijön. A nyilvános AC oszlopok ennek a többszörösét kérik, a DC gyorstöltők pedig a szolgáltatótól és a teljesítménytől függően jellemzően 250–450 Ft/kWh között mozognak – ugyanaz a töltés 15 000–27 000 Ft, azaz 100 km-re 3 000–5 000 Ft, ami már a benzin árszintje. Aki rendszeresen gyorstöltőn tölt, az elveszíti az elektromos autó egyik legfőbb előnyét.

Melyik árt az akkumulátornak?

A rövid válasz: egyik sem „árt” a szó szoros értelmében, de nem is egyformán kíméletesek. Az akkumulátor öregedését elsősorban három dolog gyorsítja: a magas hőmérséklet, a nagyon magas vagy nagyon alacsony töltöttségi szinten való hosszas állás, valamint a nagy áramerősség, amely maga is hőt termel.

Az AC töltés ebből a szempontból a legkíméletesebb, ami létezik. A 11 kW egy 60 kWh-s akkumulátor esetén mindössze 0,2 C-s töltési ütemet jelent – azaz óránként az akkumulátor kapacitásának ötödét. A cellák alig melegednek, a cellakiegyenlítés (balanszolás) is jobban működik lassú töltésnél, és az autó akkumulátor-menedzsmentje pontosan azt kapja, amire tervezték. Napi használatra ezért az otthoni fali vagy hordozható töltő a legjobb barátja az akkumulátornak.

A DC gyorstöltés nagyobb áramerősséggel dolgozik, több hőt termel, és a cellákat jobban igénybe veszi. A nagy flottákon végzett mérések szerint a gyakran gyorstöltött autók akkumulátora néhány év alatt valamivel nagyobb kapacitásvesztést mutat, mint a főleg AC-ről töltötteké – a különbség azonban jellemzően néhány százalék, nem drámai. A modern autók termikus menedzsmentje (folyadékhűtés, előkondicionálás) pont ezért van: hogy a gyorstöltés se okozzon kárt. Alkalmi, utazás közbeni gyorstöltéstől tehát nem kell félni; az számít, mi a napi rutin.

Fontos különbség az akkumulátor-kémia is. Az LFP (lítium-vas-foszfát) cellák – ilyen van például a BYD modellekben, a Tesla Model 3 és Model Y alapváltozataiban és több MG-ben – jobban tűrik a gyorstöltést és a 100%-ra töltést is. Az NMC/NCA cellás autóknál a gyártók a napi 80–90%-os töltöttséget javasolják, és a gyorstöltés rendszeres használatát is inkább kerülnék. A részletekről az akkukímélő töltési szokásokról szóló cikkünkben írunk.

Mikor melyiket használd?

A jól működő recept egyszerű: otthon és a munkahelyen AC, úton DC. Ha otthon van fali vagy hordozható töltőd, az autó minden reggel tele van, olcsón és kíméletesen töltve, a gyorstöltőt pedig csak hosszabb utakon, 10–80% között használod. Aki társasházban lakik és nincs saját töltési lehetősége, annak a munkahelyi AC töltés vagy a lakóhely közelében lévő nyilvános AC oszlop a jó megoldás – a DC gyorstöltő a legdrágább napi rutin, és az akkumulátornak sem ez a kedvence.

DC töltő vállalkozásoknak: mikor éri meg?

Céges telephelyen, szállodában, étteremben vagy bevásárlóközpontban a DC töltő más logika szerint működik: a vendég 30–60 percet tölt a helyszínen, és ez alatt szeretne érdemben feltölteni. Erre a kisebb, 20–40 kW-os DC töltők ideálisak: nem igényelnek külön trafóállomást, mégis 1 óra alatt 100–200 km hatótávot adnak. Kínálatunkban a dé 20 kW, 30 kW és 40 kW-os DC töltők CCS2 kábellel, valamint a nyilvános hálózatokhoz szánt, OCPP-képes Suntree 60–240 kW-os egységek is elérhetők. Ha nem tudod, melyik illik a helyszínhez, írj nekünk – a várható forgalom és a rendelkezésre álló hálózat alapján segítünk választani.

Összefoglalás

AC töltésnél az autó fedélzeti töltője alakítja át az áramot, ezért 3,7–22 kW a maximum, cserébe olcsó és a legkíméletesebb az akkumulátornak. DC töltésnél az oszlop ad egyenáramot közvetlenül az akkumulátornak, 20–350 kW-tal, ezért gyors, de drágább és jobban terheli a cellákat. Napi töltésre az otthoni fali töltő vagy hordozható töltő a jó választás, a gyorstöltő pedig az utazások eszköze. Minden töltőnk készletről, 2 év garanciával és 1–2 munkanapos szállítással érkezik.